Monehisa Honma és a technikai elemzés története

Japánban az 1603 és 1868 közötti Edo-korszakot a gazdasági növekedés, a béke, a művészet és a kultúra élvezete jellemezte. Ebben a korban élt Monehisa Honma, akiről valószínűleg soha nem hallottál, de gyökerestől megváltoztatta azt, ahogy az emberek az őt követő korokban kereskedni fognak.

A története 1724-ben kezdődik. Ekkor született egy vagyonos rizskereskedő fiaként, őt tartják a valaha élt legnagyobb futures kereskedőnek, ezen felül ő volt a japán gyertyák megalkotója, a Price Action kereskedés atyja, akit úgy is neveznek 

"The God Of Markets". 

A Sakata-ban felnőtt Monehisa követhette apja példáját és rizskereskedőként vitte tovább a családi vállalkozást. Méghozzá olyan ügyesen, hogy néhány forrás szerint a kereskedéseiből származó profit elérhette a 10-100 milliárd dollár közötti összeget, mai árfolyamon számolva. A legenda szerint Monehisa annyira jó kereskedő volt, hogy élete során 100 egymást követő kereskedést zárt le profitot realizálva.

Ha videó formájában szeretnéd megtekinteni az itt olvasott anyagot akkor a videóra kattintva megteheted.

Ő lehetett az elsők között aki rájött, hogy a pszichológia mekkora szerepet játszik a kereskedés világában. Gondolatait az 1755-ben megírt The Fountain of Gold - The Three Monkey Record of Money könyvében foglalta össze, amely az első könyv, ahol az író a piac viselkedésével foglalkozik, ezt a területet később piaci pszichológiának nevezték el. Arra is rájött, hogy az információ megszerzésének sebessége mennyire fontos a tőzsdén - főleg a modern telekommunikációs eszközök megjelenése előtt - ezért Honma Sakatától egészen Osakáig felállított egy hálózatot. 

Miért volt erre egyáltalán szükség?

Honma Sakatában élt, a legnagyobb rizspiac abban az időben pedig Osakában volt, ami csaknem 730 kilométerre, 6 napnyi járásra volt tőle. Tehát ahhoz, hogy az Osakában történő adásvételeknek "fültanúja" lehessen, embereket állított 6 kilométerenként a két település közötti teljes útvonalon. Az emberek találkoztak és átadták egymásnak az információt, hogy éppen mennyi egy adott súlyú rizs ára. Ennek a hálózatnak köszönhetően így Honmának több ideje volt reagálni a tőzsdén lezajló változásokra.

De mégis hogyan tudott kereskedni egy olyan tőzsdén, ahol nem volt jelen sem ő, sem az áru?

1710 körül futures piac alakult ki a rizsre. Ez azt jelentette, hogy az emberek határidős szerződéseket kötöttek egymással, amelyek a megkötés időpontjában meghatározott feltételek mellett egy jövőbeni időpontban vállnak esedékessé, akkor kerülnek teljesítésre. Nézzünk erre egy példát.

Te és én kötünk egy határidős szerződést egy kilogramm almára. Az alma nálad van és én szeretném megvásárolni tőled, tehát te vagy az eladó, én pedig a vevő. Jelenleg 2023 áprilisa van, de a szerződés teljesítésének időpontját júniusra raktuk. Jelen pillanatban egy kilogramm alma 1000 forintba kerül, a példa kedvéért ugyanebben az árban állapodtunk meg a teljesítés időpontjánál is. Tehát a júniusban teljesítendő vásárlás és eladás időpontjában 1000 forintot kell fizetnem, neked pedig akkor is annyiért kell eladnod, ha az alma piaci ára közben változik. A vásárló, vagyis ez esetben én, akkor járok jól ezzel az ügylettel, ha a piaci ár tovább emelkedik, júniusra mondjuk 1040 forint lesz egy kiló alma. Tehát az áprilisban a szerződésben foglaltak alapján 1000 forintos árat fizetem kilogrammonként, miközben az alma piaci ára már 1040 forint, így lényegében megtarthatom azt a 40 forintos különbözetet. Az eladói oldal, ez esetben te, pedig az ár csökkenését várja, hiszen ha a szerződésben 1000 forintot fogok fizetni neked és a júniusi piaci ár 960 forint, akkor egyértelműen többet fizetek érte, mint az aktuális júniusi ár, így ezzel az ügylettel te jársz jobban és tiéd a 40 forintos különbözet.

Ezeknek a határidős piacoknak létezik másodlagos piaca, ahol emberek ezeket a már megkötött szerződéseket, úgynevezett kuponokat adják, veszik. Ennek a másodlagos határidős rizspiacnak volt mestere Honma és itt kereste meg vagyona nagy részét. Megalkotott egy rendszert, melyben minden nap feljegyezte a az Osakai tőzsdén a napi nyitó, záró, legalacsonyabb, illetve legmagasabb árat. Ezeket rizspapírra írta és később ezek a papírok lettek a legdrágább kincsei, hiszen rajtuk állt a tőzsde világában japán gyertyaként ismert, illetve ma is használt grafikonábrázolásai rendszer.

Ahogy telt-múlt az idő Honma rájött, hogy bizonyos helyzetekben hasonlóan viselkednek a piaci szereplők. Észrevette, hogy a 15 év alatt rögzített információk alapján a japán gyertyák hasonlóan néznek ki időről időre. Ekkor fogalmazta meg az 1755-ben megírt könyvében a piaci ciklusok létezését és fontosságát. A gyertyák alakzatokat alkottak, melyeket később el is nevezett. Ilyen például a ma is használatos Doji, Spinning Top, illetve Hanging Man. Tanulmányozta az előző 100 év árainak formálódását is, így még több alakzatot állapított meg és nevezett el. Megalkotott egy szabályrendszer-t, melyet Sakata szabályoknak hívott. Ebben a rendszerben fogalmazta meg, hogy a Yin a bikapiacot, a Yang pedig a medvepiacot jelenti, melyek örök körforgásban vannak. Később pénzügyi tanácsadó lett az akkori Japán államvezetésnél és megkapta a Samurai címet, mely a legnagyobb megtiszteltetés, amit egy közember akkor kaphatott. Több könyvet is írt a cikk elején említett The Fountain of Gold - The Three Monkey Record of Money című művén kívül, azonban ezeket ma már sajnos szinte lehetetlen elolvasnunk. Ettől függetlenül munkássága nem veszett el, hiszen több mint 250 év után is relevánsak az állításai és kereskedők ezrei használják a japán gyertyaalakzatokat nap mint nap.

A nyugati világ technikai elemzéseiben a japán gyertyák alkalmazása Steve Nison - Japanese Candlestick Charting Techniques című könyve megjelenése után terjedt el. A könyvbe belelapozva magam is tapasztalhattam, hogy több, mint 300 oldalon keresztül tanulmányozza azokat az alakzatokat, melyeket ma is használunk.